-Dim örülök hogy neked nincs.-csusszantam ki a karjai közül ,aztán egy nagy levegőt vettem míg elmondhatom neki amit akartam ,oda dobtam hozzá egy törölközőt ,és zavartan néztem rá nem értettem mi a fene van vele.
-Kérlek öltözz fel ,ez nem helyén való az én részemről.-mondtam nagyot nyelve ,gondolva a jegyesemre .
-Én már...-kezdtem bele nagy nehezen ,ő meg egyre közelebb jött ami zavaró volt számomra .
-Te már ?-kérdezte vissza , de én se bírtam nézni ,így minden olyan nehéz volt főleg ami vele kapcsolatos volt.
-Nem szeretlek.-nyögtem ki nagy nehezen,majd szégyenembe elfordultam tőle . Valahol legbelül szeretem ,de már nem annyira mint régen . Nem akartam bántani,így nem néztem rá ,hívtam Stife-t hogy vigye el innen hála az égnek meg is tette . Kinéztem az ablakon , és éreztem ahogy megremegek ,nem akartam ezt érezni ,sőt iránta semmit sem akartam érezni,épp elég fájdalmat okozott már nekem . Nem akarom látni ahogy ,tönkre teszi magát . Nem láttam az arcát ,mikor kimondtam azt hogy nem szeretem ,és lehet hogy így jobb is . Ő látta az enyémet mikor egyszer ezt mondta nekem ,de az ő arcából semmit nem lehetett leolvasni. Az enyémről igen ,hisz sírtam . Most is sírhatnékom volt ,de érte már nem teszem meg nem pazarlom rá a könnyeimet,nem érdemli meg . Úgy döntöttem inkább hogy ledőlök ,nem akartam ezekre gondolni sem rá. Így is tettem ,de a mardosó érzéseimtól nem tudtam megszabdulni ,és nem hagytak aludni ,ha hagytak is csak egy fél percre de az a fél perc is rémálmokkal teli volt. Sehogy se volt jó,legszívesebben most nem lettem volna ezen a bolygón . Fogtam egy nagyon erős gyógyszer és egy darabot beszedtem ,mit ne mondjak hamar kiütöt . Mikor felébredtem alig emlékeztem valamire,de a tegnapi eseményekre igen . Csak a hajamba túrtam ,majd azt észleltem hogy valaki idegesen kopogtatt az ajtómon. Ő volt az.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése